Index seminum 2019

Utolsó módosítás dátuma : 2019. október 17.

Magbank az egyetemi botanikus kertben avagy miért cseréljük a magokat? A téli időszakban a botanikus kertben, a kinti munkák általában egy-két hónapra megállnak. Az üvegházi növények ápolásán kívül, ilyenkor van idő a növények nyilvántartásával, adatbázis fejlesztéssel foglalkozni. Ez a legalkalmasabb időszak az idei magcsere katalógusunkat összeállítására is.

Mi az a magcsere katalógus vagy latin nevén Index Seminum?

A botanikus kertben minden munka a növények ápolásával és fenntartásával kezdődik. Ezért ajánlatos minden évben szaporító anyagot, leggyakrabban magot gyűjteni. Így tudunk legjobban biztosítani a növényeink fennmaradását. Ez régi gyakorlat a gyűjteményes kertekben. A botanikus kertben azért is fontos ez, mert ritka – sok esetben védett – növények szaporítását is végezzük, génmegőrzési célból. Minden magszedésről pontos feljegyzést vezetünk, mikor, hol és ki szedte, esetleg információ arról, hogy milyen állapotban vannak a magok. Letisztítva a magok speciális edényekbe kerülnek és hideg, száraz helyen tároljuk őket. Magokat nem csak a botanikus kerti állományból gyűjtünk, hanem terepen vadon élő növények is bekerülnek így a gyűjteménybe. Ilyen módon fejlesztjük a maggyűjteményt a botanikus kertben. A kiválasztott magtételek adatait felhasználhatjuk a magcsere katalógus összeállításához.

Idén már másodszor kiadtunk „Index Seminum"-ot, ami a kertünk rövid leírását, annak éghajlati adatait, a magcsere szabályzatot és természetesen magát a tétellistát is tartalmaz. Az idei magcsere katalógusunk 172 tételt tartalmaz.

Magcsere katalógus arra szolgál, hogy botanikus kertek (és más botanikai kutatással és növény védelemmel foglalkozó intézmények) egymást között szükség esetén cserélni tudják a magokat, vagy egyéb növényi szaporító anyagokat. Ez minden kertnek lehetőséget ad olyan növényfajok gyűjteménybe kerülésére, amik máskülönben számukra elérhetetlennek lennének. Ilyen módon bővül a botanikus kerti növényállomány, ami aztán több növényi faj megőrzéséhez is hozzájárulhat.

Vadon élő növényeket és szaporító részeit a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezmény (CBD, ismertebb néven a Rio-i Egyezmény1992) és Nagoya protokol (2010) védi. Ezért a botanikus kerteknek a növények magvainak eladása vagy adományozása széles közönségnek nem megengedett. Magcsere csak azok az intézmények között jöhet létre, ahol azokat tudományos, génmegőrzési, növényvédelmi, oktatási vagy ismeretterjesztési célokra felhasználnak és erről pontos nyilvántartást is vezetnek.

Magcsere a botanikus kertek között – hazai és nemzetközi hálózatok

A botanikus kertek és a mellettük működő rövid/hosszabb távú magbankok együttműködését hazánkban a Magyar Arborétumok és Botanikus kertek Szövetsége (MABOSZ) és Pannon Magbank (Növényi Diverzitás Központ, Tápiószele) segíti és koordinálja. Az előbbi szervezetnek az EKE Botanikus Kertje is tagja, míg a Pannon Magbank a pannon biogeográfiai régió kultúr- és vadon élő növényeinek génmegőrzését végzik.
Nemzetközi szintén hasonlóan együttműködések működnek, melynek első szervezete az 1954-ben állapított a Botanikus Kertek Nemzetközi Szövetsége (IABG). A világ botanikus kertjeinek új feladatainak meghatározására, védelmi tevékenységének koordinálására 1987-ben egy új nemzetközi szervezet is létrejött, a Botanic Gardens Conservation International (BGCI). Speciálisan a magbankok nemzetközi együttműködését segíti a Nemzetközi Növény Csere Hálózat (IPEN), BGCI alatt működve és az Európai Természetes Magbank Hálózat (ENSCONET). A hálózatok a magok gyűjtésével, megőrzésével, kutatásával, tárolási és csíráztatási technikák fejlesztésével foglalkozik.

Hogyan működik a mi magbankunk?

EKE Botanikus Kertjénél addig csak rövid távú magbankot tudtunk kialakítani. Ez azt jelenti, hogy magok nincsenek lefagyasztva, ezért a magok hosszú távú csírázási képességégének a megőrzését nem tudjuk biztosítani. A gyűjtött magtételek adatait bevisszük nyilvántartásba, a magokat megtisztítjuk és műanyag edényben tároljuk, 4 Celsius fokban. A csíráztatásra kiválasztott magokhoz meg kell találni az optimális csíráztatási feltételeket, hiszen minden faj más-más körülmények között csírázik (az „alvó állapot" a dormancia feltörése, csíráztatási hőmérséklet, váltakozó fény és sötétség, talajnedvesség, pH, stb.). A vadon élő fajok általában sokkal nehezebben csíráznak, mint a termesztett növények, mert több mechanizmus gátolja a csíráztatás megindulását. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e növények fejlődésükhöz kivárják a számukra legoptimálisabb feltételek kialakulását. A mi dolgunk pedig az – mivel elmondani nem tudják, hogy mit is szeretnének – hogy kitaláljuk a „kívánságukat".

(készítette: dr. Jana Táborská, botanikus)

Az EKE Botanikus Kertjének magcsere katalógusa a következő linken érhető el:

INDEX SEMINUM 2019

 

Borzas ziliz (Fotó: Jana Táborská)


< Vissza