Magyar Tudomány Ünnepe 2019 II.

Utolsó módosítás dátuma : 2019. november 22.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett második előadói ülésünket november 26-án (kedd) 10.00-tól tartjuk a C-106-os teremben. Minden Kollégát szertettel várunk.

Magyar Tudomány Ünnepe 2019. november 26. 10.00 – 11.40

 

10.00-10.30
Az Eperjes–Tokaji-hegylánc növényföldrajzának kérdései
Vojtkó András
Az Eperjes–Tokai-hegylánc két szomszédos országon átérő (Szlovákia, Magyarország) nagyjából észak-déli irányú vulkanikus sorozat. Magyarországi szakasza Tokajtól (Nagy-Kopasz), Füzérig (Nagy-Milic) tart és legtöbbször használt elnevezése Zempléni-hegység. Geológiailag és növényföldrajzilag is szervesen illeszkedik hozzá a Szlovákiában húzódó folytatása, a Nagyszalánctól (Slanec – Velký-Milič) Eperjesig (Prešov – Šimonka) tartó Szalánci-hegység (Slanské-vrchy). A botanikusok eltérő módon ítélik meg a déli és az északi terület növényföldrajzi helyzetét, amelyet leginkább az egyoldalú vizsgálatok okoznak. Kísérletet teszünk az egész Eperjes–Tokai-hegylánc egységes növényföldrajzi értelmezésére, kissé figyelmen kívül hagyva az eddigi megkövült szemléletmódot.

10-30-11.00
A DNS vonalkódolás szerepe problémás földigiliszta taxonok elkülönítésében. Esettanulmány az Eisenia lucens / Eisenia spelaea fajpárral.
Szederjesi Tímea,
Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest
Csuzdi Csaba
Eszterházy Károly Egyetem, Állattni Tanszék. Eger
Az Eisenia lucens (Waga, 1857) és az Eisneia spelaea (Rosa, 1901) közép-európai hegyvidéki elterjedésű fajok. Eltérő élőhely preferenciájuk ellenére a morfológiai elkülönítésük a rendkívül nagymértékű hasonlóság miatt igen nehéz. Az egyetlen kiemelhető különbség a biolumineszcencia jelenléte, melyet ez idáig csak az E. lucens esetében figyeltek meg. Az elkülönítési nehézségekből felvetődik néhány probléma. Egyrészt, a jelzett előfordulások nagy része bizonytalan, sok a kérdéses adat. Másfelől, több kutató felvetette, hogy a minimális morfológiai eltérésekből adódóan nem feltétlenül indokolt az E. spelaea mint külön faj elválasztása. A probléma eldöntése pusztán morfológiai vizsgálatokkal nem vezetett eredményre. Napjaink molekuláris-taxonómiai tárháza, különösen a DNS vonalkódolás azonban egy biztató lehetőséget jelent a hosszú ideje megválaszolatlan kérdések eldöntésére.
Az elmúlt években széles körben gyűjtöttünk E. spelaea és E. lucens mintákat, melyeket DNS vonalkódolásnak vetettünk alá. Az eredmények azt mutatták, hogy az E. lucens és E. spelaea valóban két külön faj melyek között jelentős a genetikai távolság, és földrajzilag is elkülönülnek egymástól.

11.00-11.30
Az afrikai magashegységek klímaváltozásainak evolúciós szerepe
Pócs Tamás
A 2 és fél millió évre becsült negyedidőszak nem csak Európában és Észak-Amerikában, hanem a trópusi földrészeken is igen jelentős klímaváltozásokat okozott. Ezzel összefüggésben a hegyek növényzeti övei és a köztük lévő alacsonyabb területek erdői és erdőtlen területei is komoly változásokon mentek keresztül. Az ismétlődő eljegesedés és a szárazodó éghajlat miatti erdőtlenedés a vegetáció mozaikjában olyan változásokat okozott, amelyek az egyes taxonok izolálódását illetve elterjedését és így az evolúciót különböző mértékben befolyásolták. A mára kialakult kép a magasabb hegyvidékek esetében leginkább a szigetgeográfia módszereivel vizsgálható. A képet számos kis elterjedésű bennszülött faj valamint az északi és deli mérsékeltövi fajok bevándorlása tette változatossá.

11.30-11.35
Zárszó


< Vissza