Magyar Tudomány Ünnepe a Biológiai Intézetben

Utolsó módosítás dátuma : 2015. november 23.

Az MTA, MAB, Biológiai Szakbizottság Magyar Tudomány Ünnepe keretében tervezett rendezvényei

November 10. kedd C épület 208.

13.00
Témakör: Újabb eredményeink a fiziológiai és zoológiai kutatásokban
Az előadások időtartama 30 perc, 5 perc vita


Szederjesi Tímea, Csuzdi Csaba (MTA, ATK-NKI; EKF, TTK, Állattani Tanszék): A Kelet-Mediterráneum tektonikai és biotikus evolúciójának összefüggése a Dendrobaena byblica (Rosa, 1893) földigiliszta fajcsoport példáján


A Balkán-félsziget Európa egyik legfontosabb biodiverzitás 'hotspot'-ja; számos faj számára szolgált refúgiumként a negyedidőszaki jégkorszak idején. A földigiliszta faunára ez nem jellemző, így félrevezető lehet ezen fajok jelenlegi elterjedésének a posztglaciális migrációs dinamikával történő értelmezése. A földigiliszták korlátozott diszperziós képességű állatok, ezért mai elterjedési mintázatuk feltehetően a lemeztektonikai történésekkel hozhatóak összefüggésbe. A Kelet-mediterráneumban ezt sok más állatcsoport (pl. gekkók, skorpiók, gyíkok stb.) esetében sikerült bizonyítani. Kutatásainkban arra kerestük a választ, hogy néhány jellegzetes földigiliszta taxon (pl. a Dendrobaena byblica fajcsoport) elterjedése mennyiben hozható összefüggésbe a Kelet-mediterráneum meglehetősen dinamikus lemeztektonikai történetével, illetve mennyiben emberi széthurcolás eredménye.

Estók Péter (EKF, TTK, Állattani Tanszék): Újabb eredmények a denevér kutatásban az Északi-középhegység területén.

Az utóbbi években a hazai denevérkutatásban jelentősen megnőtt az akusztikai adatgyűjtések aránya. Az Északi-középhegység területén is jelentős mennyiségű hangalapú biotikai adat került begyűjtésre a denevérekkel kapcsolatosan, mely több fokozottan védett, illetve ritka faj elterjedésének pontosabb megismerését tette lehetővé. A különböző természetességi állapotú erdőrészekben folytatott adatgyűjtések során jelentős különbségeket találtunk a denevérek éjszakai aktivitásában, mely jól jelzi, hogy a vágásterek kialakulásával járó erdőgazdálkodás negatívan érinti a terület denevérfaunáját.

Emri Zsuzsa (EKF, TTK, Állattani Tanszék): Az absence epilepszia gyógyításának lehetőségei a modellezési eredmények tükrében.

Az absence epilepszia alatt megjelenő "tüske-hullám kisülések" alapját a talamuszban az alacsony küszöbű tranziens Ca2+ áram (T áram), és a T áramot deinaktiváló GABA_B receptorok által mediált lassú hiperpolarizáló áram képezi. A talamusz retikuláris magjából érkező axonok arborizációja eltérő sajátosságokat mutat: kis százalék, az úgynevezett fuziform sejtek axonja sok TC sejttel létesít egy-két szinaptikus kapcsolatot, míg a többi NRT sejt egy-egy sejttel többszörös kapcsolatot alakít ki. Modellünkben szerint az NRT axonok végződési mintázata befolyásolja a GABA_B válaszokat a TC sejtekben, és elősegíthetik a kóros aktivitás kialakulását illetve leronthatják a T áram blokkolásán alapuló terápiák hatékonyságát. A kezelést ilyen esetekben kombinált terápiával érdemes kiegészíteni.


November 10. kedd C épület 208.
15.00
Témakör: Újabb eredményeink az asztrobiológiai kutatásokban
Az előadások időtartama 30 perc, 5 perc vita

Újfaludi László (EKF, TTK, Fizikai Tanszék): A földön kívüli élet - történeti és csillagászai áttekintés

A korai hipotézisek, a science fiction és a tudomány a Földön kívüli életről.
A földön kívüli élet eszméjének fejlődése. Lucretius: „De rerum naturae"; Giordano Bruno: „A végtelenről, a világegyetemről és a világokról". Reneszánsz és felvilágosodás, Fontenelle: „Beszélgetés a világok sokaságáról". Modernkori kutatási programok: CETI, OZMA, SETI. A Drake-formula, az asztrobiológia létrejötte és fejlődése.
Életövezetek. A víz szükségessége. Életnyomok üstökösökön és meteoritokban (A Murchison meteorit). Elméletek az élet létrejöttéről (Oparin elmélete, Arrhenius pánspermia-elmélete).
Ciolkovszkij, Sklovszkij, Kardasev, Dyson gondolatai a civilizációk fejlődéséről.


Marschall Mariann (EKF, TTK, Növényélettani Tanszék): Hipotetikus Mars-felszíni élő szervezetek vizsgálata a Földön


A Mars Express-űrszonda adatait elemezve az élet lehetőségének az elméleti vizsgálata a cirkumpoláris zónában. A Föld és a Mars főbb környezeti paraméterei. Az ökofiziológus célok. A fotoautotróf élethez szükséges megfelelő hőmérséklet, folyékony víz, CO2, PAR, tolerálható UV-sugárzás. A kriptobiotikus kérgek, mint hipotetikus fotobionták (MSO), jelentése, típusai. A cianobaktériumok, mint a kriptobiotikus kérgek nagyon fontos komponensei, és a földi élet kezdetei, a napsugárzás energiájának fotoautotróf kiaknázása. A klorofill-a és -d jelentősége a mechanizmusban. Hipotetikus Mars szimulációs talajok UV-szűrésének és látható fény áteresztésének mérése. Bazaltmállasztásos kísérletek. Extrém földi élőhelyek, analóg helyszínek és életformák tanulmányozása. Extrém száraz és sós élőhelyek vizsgálatainak eredményei. Kriptogám szervezetek UV-toleranciájának sajátosságai.

Dulai Sándor (EKF, TTK, Növényélettani Tanszék): Szimulált Mars-analóg körülmények hatása alacsonyabb rendű földi mikro-életközösségek fotoszintézisére és túlélésére

Földi eredető intakt kriptobiotikus kérgek túlélését és fotoszintetikus aktivitását vizsgáltuk Mars-szimulációs kezelések alatt és után. A vizsgált szervezetek nagyobb része túlélte a legkeményebb Mars-szimulációs kezeléseket is, hatékony fotoszintetikus aktivitással. A túlélés sokkal inkább függ a kérgek származásától és típusától, mint a kezelésektől. A laboratóriumi körülmények között végzett, „egyfaktoros" szimulációs kísérletekkel sikerült igazolni, hogy külön-külön, több kéregtípus is elviseli a marsi talajfelszínen, ill. a sötét dűnefoltok területén uralkodó extrém tényezőket, valamint ezek hatása alatt is aktív fotoautotrof anyag- és energiaátalakítást folytat. Eredményeink bizonyos mértékig, közvetve alátámasztják a Gánti és munkatársai által kidolgozott DDS-MSO hipotézis helytállóságát.

November 11. szerda C épület 208.

15.30
Témakör: Újabb eredményeink a növénybiológiai kutatásokban
Az előadások időtartama 25 perc, 5 perc vita

Vojtkó András, Farkas Tünde, E. Vojtkó Anna, Bátori Zoltán (EKF, TTK, Növénytani-és Ökológiai Tanszék Tanszék; ANP; MTA, ÖK; SZTE, Ökológiai Tanszék): A hőmérsékleti inverzió = Növényzeti inverzió? A töbrök botanikai kutatásának új eredményei

A kutatások középpontjában a Kárpát-medencében található karsztterületek jellegzetes képződményeinek, a töbröknek (dolináknak) a növényzete áll. Jelen előadásban a hazai három legjelentősebb mészkőterület, a Mecsek, a Gömör–Tornai-karszt és a Bükk hegység fennsíkjainak töbreit jellemezzük vizsgálataink alapján. Megmutatjuk a töbrökben kimutatható eltéréseket a növényzet általános vonásaihoz képest és mikroléptékben is szemléltetjük a különbségeket. A kutatások során több száz töbörből nyertünk adatokat és a transzektek mentén több ezer mikrokvadrátot felvételeztünk. Eredményeink számos újdonságot hoztak az eddigi szakirodalomhoz képest.


Szopkó Dóra, Darkó Éva, Molnár István, Molnár-Láng Márta, Dulai Sándor (EKF,TTK, Növényélettani Tanszék; MTA, ATK, Mezőgazdasági Intézet): Egy búza-árpa introgressziós vonal sótoleranciájának vizsgálata


A búza sótoleranciájának fokozását célzó kísérleteinkhez, egy búza-árpa addíciós vonal sóval indukált fotoszintetikus válaszreakcióit vizsgáltuk. A 100 mM NaCl erőteljes sztómazárást és a szénasszimilációs ráta szignifikáns csökkenését váltott ki a búzában. Ugyanakkor az addíciós vonal és az árpa az erősebb (200 mM NaCl) sókezelés alatt is magas sztómakonduktanciát, valamint sikeres szénasszimilációt mutatott. A búza fotoszintetikus elektrontranszport folyamatai nem reagáltak a növekvő sókoncentrációra, ebből adódóan a búza szénasszimilációjának érzékenysége az intenzív sztómazárás következményeként fogható fel. Az addíciós vonal magasan tartott sztómakonduktanciájával alkalmas lehet a búza sótoleranciájának növelését célzó kutatási programok számára.


16.30
Az előadás időtartama 45 perc, 15 perc vita (ismeretterjesztő előadás)

Mustárdy László (MTA, SZBK): A kloroplasztiszok valódi szerkezete: struktúra és funkció


A földi élet a fényre alapozott, és ezt a csodálatos energiát a növények képesek átalakítani a számunkra (egyéb élőlények, beleértve az embert is) felhasználható formává, lehetővé téve életünket ezen a bolygón. Régóta tanulmányozzuk már, hogy mit, miért, hogyan és milyen feltételek mellett képesek ezt a növények ellátni. Sok mindent tudunk, de távolról sem mindent! Ezt majd a jövő generációjának kell megoldania. Az előadás arról szól, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a fotoszintézis milyen szerkezeti feltételek mellett látja el ezt a számunkra fontos feladatot.


< Vissza